- 2014. június 13. (péntek) 18.00
- Dugonics tér
Sándor Klára: A székely írás nyomában
Horváth Márta: A művészet eredete
Márok Tamás, a szegedi Városi Televízió műsorvezetője a Typotex Kiadónál megjelent új kötetek szerzőivel beszélget.
A székelyek írása több embert érdekel, mint korábban bármikor. A szakirodalom gazdag, mégsem találtunk eddig olyan összefoglaló kötetet, amely megbízhatóan tájékoztatna a székely írás középkori emlékeiről, eredetéről, használatáról. Ez a kötet ezt a hiányt szünteti meg: másfél évszázad kutatási eredményeit tekinti át, több száz év nyomtatott és írott forrásait, vésett, rótt, karcolt, festett emlékeit mutatja be és elemzi.
Hogy hogyan fér bele majdnem egy ezredév írástörténete egy pár száz oldalas könyvbe? Talán hihetetlen, de az elmúlt ezer évből még harminc „feliratos” emléke sincs a székely írásnak, és az ismertek egy része is megfejt(het)etlen.
Sándor Klára könyvében ezt a nehezen kutatható, de annál többek érdeklődését felkeltő írásrendszert, a székely írást mutatja be, és közben válaszol az olvasó legfontosabb kérdéseire: miért székely írás? Miért nem rovásírás? Milyen gyökerekre vezethető vissza? Hun? Szkíta? Netán magyar vagy székely találmány? Mikor keletkezett a legkorábbi emlék? Hol kerültek elő székely írással írt emlékek? Mi köze van Mátyás királynak a székely íráshoz? Hogyan alakult át a székely írás szerepe a 16. századtól, miért becsülték nagyra a 17–18. század neves magyar tudósai?
Sándor Klára magyar nyelvész, politikus. A József Attila Tudományegyetemen magyar–turkológia–magyar nyelvtörténet szakon végzett, azóta az egyetem (2000 óta Szegedi Tudományegyetem) oktatója. Kutatási területe kezdetben a honfoglalás előtti török-magyar kapcsolatok volt, jelenleg a nyelvi változások elmélete (evolúciós nyelvészet), a nyelvszociológia és a székely írás története.
Miért mesél történeteket, költ verseket, zenél és fest az ember egyedülállóan a föld élőlényei között? Miért érez ellenállhatatlan motivációt mindezekre a tevékenységekre? A művészi alkotás és befogadás kérdései mindig is foglalkoztatták a gondolkodókat, így számos magyarázat született már a poétikai és esztétikai problémákról való gondolkodás kezdete óta. Némelyek az isteni sugallatban, mások a társadalmi küldetésben vagy a kiválasztott egyének esztétikai és szellemi erejének megnyilvánulásában határozták meg a művészetek eredetét. Jelen kötet a kérdésre adott legújabb, a metafizikai gondolkodástól immár teljes mértékben elszakadt és a naturalizmus jegyében született válaszokat mutatja be. Az ember szellemiségét biológiájában, annak összetettségében kereső szerzők a történetmesélés, rímfaragás, éneklés és képi ábrázolás képességét és az ezekre való hajlamot evolúciós vívmánynak, és így az ember veleszületett, biológiai adottságának tekintik. A kötet a nemzetközi szakirodalom legelismertebb teoretikusainak írásaiból válogatott szöveggyűjtemény.
Horváth Márta a Szegedi Tudományegyetem Germán Filológiai Intézetének adjunktusa.
Kapcsolódó esemény:
Sándor Klára és Horváth Márta dedikál
Ajánló:
A Typotex Kiadó honlapja
