- 2014. június 14. (szombat) 14.00
- Dugonics tér
A Zrínyi Könyvkiadó sátránál Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezredes, egyetemi tanár dedikál.
A Zrínyi Könyvkiadó sátránál Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezredes, egyetemi tanár dedikál.
A programot támogatja a Délmagyarország.
A Kövér Béla Bábszínház 1946 óta szolgálja közönségét Szegeden, kicsiket és nagyokat egyaránt. Immár a negyedik generáció kapja az első színházi élményt ettől a kis társulattól. A hosszú amatőr múlt után egy évtizede hivatásos együttesként működő színház igyekszik hű maradni az alapító, dr. Kövér Béla által teremtett hagyományokhoz, de nyitott minden új, korszerű bábszínházi törekvésre is.
A Bábszínház folyamatos, élő kapcsolatot tart fenn a régió magyarlakta területein működő gyermekszínházakkal. Az együttes rendszeresen látogat el Románia és Szerbia közeli településeire. (koverbela.hu)
Az Idegenvezetők és Országjárók Dél-alföldi Egyesülete az Ünnepi Könyvhét alkalmából ingyenes irodalmi sétával ajándékozza meg a város lakóit és vendégeit. A közös sétán szó esik a Napló-házról, megmutatják, hol volt Horger Antal úr szobája, melyik házban lakott Balázs Béla vagy Móra Ferenc, hol szállt meg egykoron Jókai Mór szegedi látogatásai során. Azt is megtudhatjuk, miért született a szólás „möglépött, mint Dugonics”.
A séta József Attila szobrától indul.
Más időpontokban a Könyvhéten:
2014. június 13. (péntek) 14.00; 2014. június 15. (vasárnap) 10.00
A L’Harmattan Kiadó sátránál Balázs Péter dedikál.
Ajánló:
A L’Harmattan Kiadó honlapja
Barátkozós, vakációs olvasmányok kicsiknek és nagyoknak, azoknak is, akik eddig még nem szerettek bele az olvasásba: Ábrándok könyvtára, Juharfalvi Emil és Ida, Tatu és Patu elszabadul, Az új barát, Az én boldog életem, A fiú és a kém
Interaktív játékok
Hasonló programok a Móra Kiadói Csoport sátránál:
Klasszikusok napja – játékos feladatokkal
Állatos könyvek napja
May Szilvia: A Fásli Utcai állatkórház
Marosi Krisztina: Az illatok és hangok őrzője
Lázár Ervin: Foci
Álld ki a próbát!
Rajzolj bajszot Apának! …
A Grimm Kiadó kötetbemutatóján a két ismert művelődés- és irodalomtörténész kultúrtörténeti kalandozásra várja az érdeklődőket. A szerzőkkel a kiadó vezetője, Borbás László beszélget.
A L’Harmattan Kiadó sátránál Gyukics Gábor dedikál.
A jazz, a szesz, a „magyar kábítószerek” és a szabad szerelem jegyében eltöltött hetvenes évek. Az országot keresztül-kasul bejáró baráti társaság, melynek tagjai hétköznapjaikat az Erzsébet-híd pesti hídfőjének lábánál álló fánál (a Kisfa) és a Duna lépcsőinél (a Léparton), az estéket a kevés akkori jazzklubok egyikében, a hétvégeket pedig kirándulással töltötték.
Kik voltak ők? „Mozgalom” és társadalmi tér nélküli, közép-európai hippik, akiknek válaszaik (illúziók híján) nincsenek, legfeljebb kérdéseik és tagadószavaik? Végletes nyugtalanságokkal, elégedetlenségekkel és kérdésekkel küzdő, kompromisszumokra képtelen fiatalok, akik nem hajlandók megfizetni a „normális életvitel” árát. A szabályokat nem belülről akarták megváltoztatni, hanem eleve elutasítottak minden normát.
Rend és káosz, bűn és bűnhődés, szerelem és gyűlölet, élet és halál: e fogalmak falainak rendre „biztosítókötél nélkül” ütköztek neki a könyv szereplői, és sokan nagy árat fizettek érte. (harmattan.hu)
Ajánló:
A L’Harmattan Kiadó honlapja
Készítsd el és próbáld ki velünk könyvheti metrószerelvényünket!
Nanuk, az eszkimó újra Budapesten nyaral Dománál és Panninál! A gyerekek nagyon örülnek egymásnak. Miután körbetáncolják egymást, máris utazni kezdenek: buszon, biciklin, négyes metrón, HÉV-en, vonaton, sőt, még léghajón is! Bali bácsi persze mindenhova elkíséri őket, és megosztja velük és velünk végtelen tudását a különböző közlekedési eszközökről. Sőt, még szerelmes is lesz… Az Amíg utazunk folytatása egyszerre élvezetes, pörgős meseregény és lenyűgöző képes útikalauz Budapesthez. Közben pedig a városunkról, a közlekedésről és a járművekről is rengeteg mindent megtudhatunk. Olvassuk, amíg zötyögünk a HÉV-en, metrón, vonaton, buszon. (pagony.hu)
További események a Pagony és a Tilos az Á sátránál:
A kuflik és a nagy eső; Pipp és Polli: A szuperroller; Milyen az óvoda?; Játsszunk iskolást!; Ünnepeld velünk Bogyó és Babóca 10. születésnapját!; Gyurmázz!; Megérkeztek Trutymóék!; A gorilla, aki olyan akart lenni, mint az apukája; Tengerre! Változz kalózzá!; Játssz a graffalókölyökkel!; Sulimentes hétfő; Készítsünk együtt árnyéklámpást!; A Tilos az Á kiadó nyereményjátékának sorsolása
A duó tagjai: Kopasz Zsófia (ének, dob, csörgők) és Jankov Gyöngyvér (ének, koboz, tambura, saz)
A Darida énekduó 2012-ben alakult, a szegedi Piarista Mester Tanoda növendékeiből kinőve. Névválasztásuk is tükrözi repertoárjuk, főleg a Balkán zenéivel foglalkoznak, emellett természetesen híven ápolják hazájuk és a Kárpát-medence kisebbségeinek zenéjét is. Számos versenyen vettek részt sikerrel, és eredményesen pályáztak az Új Élő Népzene 19. lemezfelvételére. Népzene kategóriában 2012-ben és 13-ban is megnyerték az egyetemi zenei versenyt.
A program a Szegedi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat és a Bolgár Baráti Társaság támogatásával valósul meg.
A Zrínyi Könyvkiadó sátránál Farkas Bertalan dedikál.
Kapcsolódó esemény:
Az Ünnepi Könyvhét vendége Farkas Bertalan
A csoport a nevét egy különleges, Moslavinában őshonos szőlőfajtáról kapta, amelyből kiváló fehérbor készül. Az együttes 20 énekese az elmúlt 7 évben jelentős kulturális „kiviteli atrakcióvá” fejlődött.
A kórus tagjai:
Ivica Tomljenović, I. tenor
Andrija Rudić, II. tenor
Davorin Adamović, II. tenor
Tin Pavlić, bariton
Matija Kašner, bariton
Davor Habazin, basszus
Vladimir Barbarić, basszus
A fellépő csoport a Szegedi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat és a Dugonics András Horvát–Magyar Kulturális Közhasznú Egyesület szervezésében érkezik Szegedre.
Az első magyar űrhajóst, űrkutatót az űrkutatás múltjáról és jövőjéről kérdezi dr. Isaszegi János ny. vezérőrnagy.
Kapcsolódó esemény:
Farkas Bertalan dedikál
Ajánló:
Farkas Bertalan a Wikipédiában
Pilcz Roland, a Kalyber Joe-képregények alkotója az Olvasó- és Játszóligetben közös rajzolásra várja a gyerekeket és vállalkozó kedvű szüleiket.
Az esemény más időpontban:
június 13. (péntek) 17.00, június 15. (vasárnap) 17.00
Kapcsolódó esemény:
Kockák beszélgetése
Bemutatkoznak az SZTE SZEK kiadói műhelyei és az SZTE Klebelsberg Könyvtár.
Kapcsolódó esemény:
Helytörténeti séta a Szegedi Egyetemi Kiadóval
Egyetemi kiadói műhelyek és könyvtár:
június 12. (csütörtök), június 13. (péntek), június 15. (vasárnap), június 16. (hétfő)
Tudástár
Tudománytörténeti séta Szent-Györgyi Albert nyomában
Érdekességek, különlegességek a Klebelsberg Könyvtárban
Beszélgetés Voigt Vilmos folklorista és szemiotikussal – bemutatjuk a SZEK JGYFK Kiadó nyelvészeti kiadványait.
Voigt Vilmos (Szeged, 1940) 1963-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar–néprajz szakon. Itt, a Folklore Tanszéken dolgozott, 2010 januárjáig. Azóta professor emeritus. A Tartui Egyetem díszdoktora, a Bukaresti Egyetem tiszteletbeli professzora. Az MTA doktora. Főbb érdeklődési területei: magyar és összehasonlító folklorisztika, irodalomelmélet, finnugrisztika, baltisztika, szemiotika, vallástudomány. (elte.hu)
Ajánló:
Interjú a 70 éves Voigt Vilmos professzorral (Társadalomtudományi Szemle, 2010/2.)
A Kossuth-díjas, babérkoszorús és József Attila-díjas szerzővel Veszelka Attila író beszélget új kötetéről (L’Harmattan).
“Mi a könyvhét? Ma már csak öt nap – AZÓTA NÉGY – egy sokkal zajosabb fesztivál után. Szinte zárójelben. De hát mit is ünnepeljünk? Könyv még csak vó’na, de pé’z rá, az mán nincs. A könyv luxuscikk lett. Az írók számára is. Vannak olyan betűvetők, akik ki sem adják könyveiket, mert sok kiadónál öt tiszteletpéldány a honorárium. És pont azok nem tudják megvenni az új könyveket, akiknek még igényük lenne rá. Voltam New Gazdagék új lakásában: szépség, jóság, királyság, de valami hiányzik. Rájöttem. Egy darab könyv sem volt. Még albumok se dísznek. A magyar tévé 1 reggeli műsorában se könyvek vannak ám hevenyészve a polcokon. Nézzétek csak meg, és lássatok: könyvnek látszó tárgyak vannak ott különböző pasztellszínekben.
Ez itt a vad jelen, amelyben már csak remekműveket érdemes írni, mert eljött a teljes írói függetlenség kora. Az olvasóktól való függetlenségé. Egy menekülő-útvonalat látok: valamit, ami újra divatba fog jönni. Újra fontosak lesznek a közkönyvtárak.” (Miért nem lettem megnyitó?)
Mi a könyvhét? Ma már csak öt nap – AZÓTA NÉGY – egy sokkal zajosabb fesztivál után. Szinte zárójelben. De hát mit is ünnepeljünk? Könyv még csak vó’na, de pé’z rá, az mán nincs. A könyv luxuscikk lett. Az írók számára is. Vannak olyan betűvetők, akik ki sem adják könyveiket, mert sok kiadónál öt tiszteletpéldány a honorárium. És pont azok nem tudják megvenni az új könyveket, akiknek még igényük lenne rá. Voltam New Gazdagék új lakásában: szépség, jóság, királyság, de valami hiányzik. Rájöttem. Egy darab könyv sem volt. Még albumok se dísznek. A magyar tévé 1 reggeli műsorában se könyvek vannak ám hevenyészve a polcokon. Nézzétek csak meg, és lássatok: könyvnek látszó tárgyak vannak ott különböző pasztellszínekben.
Ez itt a vad jelen, amelyben már csak remekműveket érdemes írni, mert eljött a teljes írói függetlenség kora. Az olvasóktól való függetlenségé. Egy menekülő-útvonalat látok: valamit, ami újra divatba fog jönni. Újra fontosak lesznek a közkönyvtárak. Már amelyik megmaradt.
– See more at: http://magyarhirlap.hu/miert-nem-lettem-megnyito#sthash.2VVnk2HI.dpuf
Kapcsolódó esemény:
Temesi Ferenc dedikál
Ajánló:
Temesi Ferenc vall önmagáról (helikon.hu)
Nincs bal- és jobboldali irodalom, csak jó és rossz irodalom van (magyarhirlap.hu)
Még több “Kaméleon-program”:
Kaméleon Olvasóklub
Vásárlók a pult mögött! Kitört a vakáció!
Nyomozz Kaméleonnal a könyvheti forgatagban!
Készíts Kaméleonnal meglepetést Apák napjára!
Kincskeresés Apával a Dugonics téren
Kincskereső tombolasorsolás
Mi a kedvenc könyved?
Minikönyv-készítés
Ajánló:
Kaméleon Könyvközösség
A L’Harmattan Kiadó sátránál Temesi Ferenc dedikál.
Kapcsolódó esemény:
Temesi Ferenc: Miért nem lettem…?
A kötet (Lazi Könyvkiadó) szerzőjével Lázár István beszélget.
Folytatódik Táltosfia családjának és barátainak története. A történelem órájának mutatója a 930-as években poroszkál, abban a korban, amelyet (némileg tévesen!) a történészek egyszerűen csak a kalandozások koraként említenek.
A magyar törzsszövetség szállásterülete most már biztos határokkal kerített és óvott, de a mélyben valami készülőben van. A Nyugat megismerte a magyarok harci erejét és stratégiáját, s igyekszik felkészülni ellene. Míg egyik oldalról arra kérik a magyar törzsszövetséget, hogy némely nyugat-európai kiskirály oldalán jó pénzért és zsákmányért beavatkozzék, a másik oldal fegyverkezni kezd ellene.
A magyarok ennek ellenére a következő esztendőben egészen Konstantinápolyig vágtatnak, súlyos vereséget mérve a bizánci haderőre, ráadásul az al-dunai besenyőkkel szövetségben, akikkel előtte nem volt felhőtlen a viszonyuk. Bizánc kilenc esztendőn át súlyos sarcot fizet a törzsszövetségnek. Itália felé is rendszeresek a zsákmányszerző hadjáratok. Eleinknek egy nagyobb egysége a mai Spanyolország területére is behatol. A korabeli mór történetírók munkáikban részletesen beszámolnak erről a hadjáratról.
Valami azonban még sincs rendjén idehaza... (libri.hu)
A 2013-ban megjelent Pontozó című kötet (Prae.hu, JAK-füzetek) szerzőjével Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész beszélget.
“Egy balatoni strandon, több fekvésben olvastam el Pál Sándor Attila kéziratát. A lapokra naptej, olvadt fagylalt csorgott, egy-két lapot meg is rágott a kisebbik fiam. Gyerekzsivaj, szél, tágas horizont. Helyben is vagyunk. Ahogy egyre beljebb olvastam magam a versekbe, úgy merültem vissza a gyerekkoromba. Mert aki ezekben a versekben beszél, az főként a gyerekkorról beszél, a gyerekkoráról, a legfontosabb évekről. A gyerekkor varázslatos tereit járják be a versek, és közben nyoma sincs semmiféle nosztalgiának vagy túlzott érzelmességnek. Semmi bizonytalanság, semmi innen-onnan kölcsönvett hang, Pál Sándor Attila máris a saját nyelvén, a saját karakteres hangján szólal meg. Versei egyenként is erősek, emlékezetesek, kötetbe rendezve pedig egy egészen kivételes panorámát tárnak az olvasó elé. Egy olyan panorámát, amely a mélyben összemosódik a saját emlékképeinkkel. Erre a finom összemosásra csak a költészet képes, az olyan magával ragadó költészet, mint amilyen Pál Sándor Attiláé. A Pontozó emlékezetes első kötet, egy rokonszenvesen szelíd, de annál határozottabb belépő a magyar irodalomba.” (Győrffy Ákos)
Ajánló:
Pál Sándor Attila Pontozó című verseskötetének hivatalos könyvtrailerje (youtube.com)